Ezen bejegyzésem kicsit eltérő lesz a többitől, ahogy a címe is mutatja. Kritikus vizsgálati szemszögemet valamivel enyhébbre szeretném cserélni, és elkezdeni mélyebb filozófia témákba is belekezdeni. ez a blog nem csak az útjuk elején lévőknek, hanem az azon haladóknak is szól, akiknek igyekszek, komolyabb kérdéseire is elfogadható válaszlehetőségeket adni. Végre egy téma, ami sokkal inkább a filozófia irányába, és a szabad gondolkodás beindítását serkenti. Ez már megér egy hangulat jelet is, annak ellenére, hogy a blog hangvétele ennél komolyabb.
 

 Amiről itt szó lesz az a sors létezésének, és mikéntjének vizsgálata. Nem kívánom senki véleményét eltéríteni saját nézeteitől, csupán saját megfigyeléseim, és tapasztalataim alapján szeretnék egy elfogadható magyarázatot adni e kérdéskör által felvetett rejtélyekre. Sok elmélet látott napvilágot, már amivel életünk folyását, ill. annak irányát magyarázni próbálják. Az egyik ezek közül a sors létezésének feltételezése. Sorsnak hétköznapi értelemben az előre definiált eseményekben való hitet, ill. életünk folyásának egy felsőbb, univerzum által vezérelt előrehaladását értjük. Az már, hogy ezen események pozitívak, vagy negatívak teljesen mindegy a sors létezésének szempontjából. Eddigi tapasztalataim alapján, és hitem szerint én a sorslétezésre voksolok. Persze nem a klasszikus értelemben történő minden meg van, írva címszóban hívők közé tartozom. Sokkal inkább úgy vélem az élet olyas formán terelget minket, hogy azt alig vesszük észre. Szeretnék egy egyszerűnek vélt példával élni. Nem veszélyes, nyugodtan kipróbálhatja bárki otthon is. Játsszuk most el azt, hogy mások számára nem létezünk. Ezt úgy a legegyszerűbb elérni, hogy szokványos tevékenységeinkkel felhagyva egyszerűen leülünk otthonunkban egy finom tea társaságában, és nem teszünk semmit. Aki nem hisz a sorsban lehet nagyot fog csalódni abban, hogy élete ez által is új mederbe terelődhet, a sors jótékony irányítása alatt. A kísérleti időszak hosszától függő az eredmények száma, de biztosan történni fog valami olyan, amit nem vártunk. (Lehet ez bármi apróság, egy rég nem várt levél valakitől, vagy egy telefonhívás, amire nem is számítottunk, vagy éppenséggel egy vízóra-leolvasás) De sokkal kisebb apróságok is késztethetnek minket arra, hogy életünk mozgató rugója új erőre kapjon. A lényeg, hogy szellemi energiaszintünk e dolgok összességétől függ. Jegyezzük itt meg, nem mi irányítunk. Mi csupán megyünk az eseményekkel anélkül, hogy különösebben erőltetnénk bármit is. Hamarosan azt fogjuk észrevenni, hogy egy számunkra új élethelyzetbe kerültünk máris. Persze ehhez figyelni kell. Biztosan volt már mindenkinek olyan élményben rész amit sorsszerűnek érzett. Olyasmi, ami látszólag véletlen történt, mégis valami igen érdekes és új dolog született belőle. Az élet ugyan is akkor is dob nekünk lehetőségeket, mikor nem is várjuk. A sors tehát terelget miket, de azt nem mondja, meg mit kell tennünk. Azt sem fogja megmondani mi a jó nekünk, vagy mi a rossz. Egyszerűen csak lehetőségeket kínál, jókat és rosszakat egyaránt. Képzeljük el az egészet egy szerteágazó faágnak, melynek ágai akár visszafelé és hajolhatnak. Ha egyszer rossz felé megyünk, az nem jelenti azt, hogy később nem változtathatunk. Persze  jó, és rossz fogalma is relatív, ez által iszonyatosan helyzet és időfüggő is. Az útvonalat mi választjuk, de nem mi építjük az utakat. Ezzel a hasonlattal a legegyszerűbb magyarázni. A legésszerűbb, ha nem erőltetünk semmit, de a megmutatkozó jeleket követjük. Ugyanez érvényes egy jó üzleti lehetőség felbukkanására, vagy két hasonló szellemű ember, vagy egy lehetséges pár találkozására is. Sosem tudhatjuk mikor lesz legközelebb lehetőségünk megragadni ezeket az alkalmakat.(Persze biztosan lesz máskor is, de ez idő kérdése.) Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lehetőségteremtés a sorszerűség halála, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy azt az utat ne próbálhatnánk ki. A sors létezésében nem kell hinni, az éppen elég ha „az” hisz bennünk. Azt is hozzá kell fűznöm, hogy itt nem Istenről van szó. ez nem vallási propaganda, csupán egy opcionális útmutató az élethez. Nos, hamarosan újra írok!

Addig is:

Gondolkodj józanul!