 |
| Nem lesz szokatlan ez a bejegyzésem sem a többihez mérten. Annak ellenére, hogy nem ezt a témát akartam következőként felhozni. De sajnos azt sem tehetem meg, hogy szőnyeg alá söpröm, mert drága országunkban mégis csak jelentősége, és aktualitása van manapság. Politika is, és nem is. Nem fogok eltérni a blog vezérfonalától, ne ijedjen meg senki. Egy rövidre, de idevágó részt szeretnék idézni mindannyiunk kedvenc néplexikonjából a Wikipédiából: „Az alkotókészség (kreativitás) a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos összerendezettsége a személyiségen belül, ami lehetővé tesz valamilyen szintű alkotást, és emellett még viselkedésben, magatartásban is megnyilvánul. „ Ez gondolom eddig is nyilvánvaló volt sokaknak. Rengetegen viszont el sem tudják képzelni, hogy mi fán terem ez a szó (kreativitás). Az utóbbi pár évben különösen nagy sebeket ejtettek ennek, szónak, sőt még inkább a jelentésének a bőrén. A hányáskupacok, és a betanult agy halott viselkedés messze nem elégíti ki az alkotás fogalmát. Nem kell mindenkinek világhírű alkotónak lenni. A kreativitás, mint az idézet is mutatja a viselkedésben is megnyilvánulhat. Ennél a pontnál érkeztünk el a magatartás, és a viselkedés vizsgálatához. Megdöbbenve tapasztalom, hogy a mai fiatalok többsége nem csupán az erkölcs és a kreativitás fogalmával nincs tisztában, de még azzal a néhány alapvető dologgal, sem amit a történelemkönyvekből a kötelező tananyag résznél találnának. A jelenleg népszerű, és terjedőnek mondható politikai irány pedig még lejjebb tolja eddig is siralmasnak értékelhető képesség kihasználásukat. Totálisan megfosztva őket attól, hogy a maguk módján egyáltalán lehetőségük legyen valódi kulturális értékeket felvenni, és azokat a saját kreatív gondolkodásukat fejlesztve felhasználni. A konzervativizmus nem szabad, hogy egyenlő legyen az agymosottsággal! Kérdem én, hogy lehet erkölcsöket nevelni a mai fiatalokba, ha az erre hivatott konzervatív gondolkodásmód halálos méreggel van átitatva? A válasz: sehogy. Vicces dolog, hogy a magyar társadalom a saját jövőjét gyilkolja le azzal a tudatlansággal, és pökhendiséggel, amit magamutogatón, és büszkén tesz le az asztalra. Gondolok itt olyan apróságokra, amiket a mai átlagérdeklődő kedvű ember tapasztalhat. Pl. hogy valaki közösségi portálokon nyilvánosan Hitler fényképére, és hasonlókra esküszik. Teszi ezt úgy, hogy azzal sincs tisztában mi az, amit tesz. Egy betanult, kreativitásától megfosztott bábként rángatva veszíti el saját személyiségét, gondolatait, értékrendjét. Helyébe egy torz, és beteg gondolatokkal megtűzdelt, de jól kidolgozott propaganda kerül. Ez a bejegyzés nem is csak a fiataloknak szól, hanem sokkal inkább az idősebb korosztálynak, akik ez ellen erényesebben fel tudnának lépni. Nem politikáról, hanem a lehetőségek meggyilkolásáról, és a szabad jellemfejlődés gátlásáról szólok elsősorban! Ez az, amit nem szabad hagyni. Önmagunk elfogadása, irányuljon legbelsőbb lényünkre, ne annak bábjára. Amíg ez ellen tenni nem vagyunk képesek, addig semmi értelme szebb jövőt és hasonló balgaságokat kívánni egymásnak, mert ezen az úton haladva jövőnk sem lesz hisz a múltból jövőt még senki sem épített. Amit a probléma megoldásának gondolnak sokan, az valójában maga a probléma, ill. annak következménye álruhába bújtatva. Kiteljesedni sok mindenben lehet, de értelme csak annak a formának van, ami haszonnal, és jellemfejlődéssel is kecsegtet. Ez az, amit elsőként meg kéne érteni. Nos, kedves olvasó, hamarosan újra jelentkezem! Addig is: Gondolkodj józanul! |
