Gondolkodj józanul!

Kicsit nehézkesen sikerült címet adnom ennek a bejegyzésnek, de a tartalma minden kétséget kizáróan nagy igazságokat hordoz. Sok idő után újra eljött az ideje, hogy földhözragadtabb témákhoz szóljak hozzá. Azok után, hogy az alapvető értékeket tisztáztuk, ideje néhány szót írni egymáshoz való viszonyulásunkról is. Ez egy elég kényes téma mivel egymással szembeni viselkedésünk nem csupán az intelligencián alapul. Sok tényező befolyásolhatja másokkal szembeni viselkedésünket. Ezek közé tartozik a szimpátia, lelki, fizikai vonzalom is. Ezeket nem tudjuk feltétlenül befolyásolni, így nem tudjuk teljes mértékben kontrollálni viselkedésünket. Azonban van egy szint amin saját szellemi képességeinkkel is képesek vagyunk befolyásolni viselkedésünket másokkal szemben. (Teljesen nyilvánvaló, hogy nem ütjük le minden egyéb indok nélkül, azt az idegent pl. aki nem szimpatikus nekünk.) Csak intelligencián használatával lehetünk korrektek másokkal szemben. Az alapvető irányvonalat az képviseli, hogy igyekezzünk úgy viselkedni, hogy (ha elkerülhető) ne sértsünk meg másokat. Természetesen vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk ezt elkerülni, de ettől még törekednünk kell erre. Vannak köztünk olyanok manapság jócskán akik erre képtelenek. Minden -féle közeledést támadásnak, vagy sértésnek vesznek, ami önmagában nem biztos, hogy hiba, viszont ezen helyzeteke kezeléséből erősen megbuknak. Léteznek az önajnározás, és felsőbbrendűségi komplexus tipikus betegei, akik azt képzelik mindenen és mindenki átgázolhatnak, bármilyen mérlegelés, vagy megbánás nélkül. Ha valaki kapcsolatot szándékozik teremteni velünk, annak nyilván valóban nyomós oka van erre. A kapcsolat és a közeledés jellege természetesen meghatározza a válaszreakció kidolgozását. Akik normál vagy a feletti intelligenciával rendelkeznek nem engedhetik meg maguknak a válaszreakció végrehajtásának kihagyását. Előbbi hiánya nem magyarázható mással, csak csökken, értelmi képességgel, vagy igen hiányos neveltetéssel, és az illemet teljesen figyelmen kívül hagyó önzőséggel, és/ vagy önteltséggel. Ezen tulajdonság nem minden esetben rossz, de tudni kell hol a határ. Amint durván mások lelki világába csapunk ezzel, abban a pillanatban kiállítottuk saját szegénységi bizonyítványunkat. A megfelelő viselkedés már fennálló kapcsolatnál is igen fontos! A kapcsolatok minőségét is igencsak meghatározza az egymáshoz való hozzáállásunk. Manapság megfigyelhető, hogy a rossz szokások úgy terjednek át fiatalról fiatalra, mint a rákos daganat ami áttétet képez. Nem csak anyanyelvünk korcsosulása az ami aggasztó, hanem a viselkedés egyéb hiányosságai is rémület keltőnek tekinthetőek. Itt elsősorban az értelem hiányos mozzanatokra, és társaság szintű kirekesztésre gondolok. A kollektív intelligencia mindig is csupán töredéke volt az egyéninek, de ha a mai értékeket vesszük figyelembe a helyzet igen kétségbe ejtő. Nem a humor kizárását erőltetem itt, az sokkal inkább fontos, mint hanyagolandó, de van abban is egy normálisnak tartható határ érték. Szinte minden lehet vicc témája amivel nem bántunk meg másokat. A káromkodások számának,és az arrogáns hatás növelése,nem eredményezi az értékesebb tartalmat! Ez az amit meg kéne végre érteni. Egy beszélgetés színvonala ne ezektől az elemektől legyen emelkedett. Ezek sokkal inkább csak rontják valós értékét. Emellett a mai hatástalan,és funkciót csorbító szleng tovább rontja minden beszédben, vagy írásban való megnyilvánulását használójának. Nem feltétlen rossz minden ami új része a szlengnek, de tartsuk meg a határokat itt is, ha valamire való józan gondolkodók szeretnénk lenni,és nem a „szart” pucolni egész életükben.

Ehhez a témához valószínűleg kevés lesz egy bejegyzés. Így most befejezem. Hamarosan újra írok.

Addig is:

Gondolkodj józanul!